Életmű-kiállítás a Terror Háza Múzeumban - Dokumentumok a bunkerben

A rendszerváltás előtt hallgatni tanultunk Orwellről, ám születése századik évfordulója most alkalom arra, hogy beszéljünk az angol íróról, akinél pontosabban, igazabban senki sem szólt arról, amiben mi, kelet-európaiak évtizedeken átéltünk. 1903. június 25-én Eric Arthur Blair néven az indiai Motihariban született a XX. század egyik legizgalmasabb írója, esszéistája. A Terror Háza Múzeum ebből az alkalomból rendezte meg új időszaki kiállítását, megidézve George Orwell szellemét, utat nyitva az író személyiségének, írásai hátterének megismeréséhez. A kiállítás létrehozói arra törekedtek, hogy a témát bőséges információkat, korabeli képanyagot, dokumentumokat, tárgyakat fölsorakoztatva jelenítsék meg, ugyanakkor drámaiságában is ábrázolják a titokzatos író életművét. A terem közepén felépített háborús bunker uralja a teret. A szűk, kanyargó folyosón belsejébe jutva, egy haditudósítói asztal mögött állunk. Az asztalon írógép és telefax. Utóbbi időnként működésbe lép. Hozza a háborús híreket. Mintha épp most állt volna föl onnan az író. A hangszórókból haditudósítások és hajdani híradórészletek szólnak. Ha visszatérünk a bunkerből, a falon elhelyezett üvegtárlókban régi fényképek, levelek, oklevelek, relikviák. Gyermekkori és későbbi családi fotókon kívül megtekinthető például az 1984 című regény Vádav Havel, a későbbi cseh elnök által fordított szamizdat változata. A tárló fölött és alatt az egykori etoni diák életrajza olvasható, a kiállítóteremben körben pedig a legfontosabb Orwell-idézetek futnak. A plazmatévén a BBC Orwellről készített dokumentumfilmje látható. A terem sarkában az érintőképernyős terminálon az összes - az Orwell-hagyatékot kezelő - University of Londonból beszerzett dokumentum elektronizált változata tekinthető meg, így többek között Orwell születési anyakönyve, halotti bizonyítványa és keresztlevele, hivatalos és magánlevelezésének néhány érdekes darabja, végrendelete. Olvasható továbbá életrajza, Orwell-idézetek, regényrészletek és az író feljegyzései.

VARGA KLÁRA