Az író örök dilemmája, hogy "látja a politikába való beavatkozás szükségét, miközben azt is látja, hogy a politika micsoda szennyes, lealacsonyító dolog" - idézik sokszor ezt az Orwell-idézetet az utóbbi hetekben az ügy kapcsán.

Orwell a 40-es években kezdte megfigyeléseit a külügyminisztérium propagandaegysége, az Information Research Department megbízásából, amely arra kérte fel az írót, hogy jelentse, kik azok az értelmiségiek, akikre a sztálinista befolyás esetleges növekedése esetén nem lehet számítani. Orwell 135 "potenciális kriptokommunista" értelmiségit figyelt meg, köztük pl. J. B. Priestley regényírót és Hugh McDiarmid skót költőt. A végleges listán 86 újságíró, tudós és színész szerepelt, köztük pl. Charlie Chaplin és Michael Redgrave.

Egyesek szerint ez a felfedezés megkérdőjelezi Orwell politikai örökségét: "olyan ez, mintha Winston Smith - az 1984 című utópiájának főhőse - lelkesen együttműködne a Gondolatrendőrséggel". Mások azt hangsúlyozzák, hogy az író nem okozott kárt senkinek, hiszen az IRD-nek nem állt hatalmában, hogy karriereket befolyásoljon. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, ahogy egyik életrajzírója rámutat, hogy az író ugyan paranoid módon félt a kommunistáktól, de erre abban az időben jó oka is volt.

A jegyzetfüzet tartalmát azért most hozták nyilvánosságra, mert a rajta szereplők közül ma már mindenki halott, így nem kell tartani rágalmazási perektől. A füzet egy november 5-én nyíló, Orwell Observed című kiállításon tekinthető meg Londonban, a Guardian és az Observer irattárában.

A George Orwell emlékének szentelt életmű-kiállítást követően új időszaki tárlat nyílt október 10-én 1984 címmel a Terror Háza Múzeumban.